Újra esküvőre ülök a harangozó templomban.
A vőlegény az oltár előtt türelmetlenül áll.
Míg a menyasszonya hozzálibeg, s mellette megáll.
A pap elkezdi mondani a végtelen monológot,
Mi már azt sem vesszük észre, hogy az igen kimondatott.
A templom előtt gratulálva újra felébredhetünk
S délutánra - meghívottak - vacsorához ülhetünk.
Estére már újra tánc van, hajnalig tartó tivornya
Szétverjük ezt a kócerájt, zokoghat az örömanya!
De én inkább kívánok tömérdek sok, nagy ajándékot,
Hosszú életet, könnyű munkát, teli pénzeszsákot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése